A januári hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeum Bethlen Gábor 1626-os ezüst garasát választotta, amely a stabilitás üzenete.

Többek között ez a kincs is megbújik a numizmatikai gyűjtemény mélyén, amelyet januárban bárki megcsodálhat: Bethlen Gábor fejedelem 1626-ban, Kassán veretett ezüst garasa. Ez az apró érme több száz évvel ezelőtt született, de üzenete ma is aktuális, különösen a gazdasági bizonytalanság idején.

A mondás szerint „A pénz nem boldogít”, de Bethlen Gábor érméje azt üzeni: a stabil pénz biztonságot és függetlenséget hoz.

Az érme hátlapján a Madonna és a gyermek Jézus látható. Ennek a motívumnak a használata, a Patrona Hungariae (Magyarország Védőasszonya), a korabeli magyar pénzeken bevett szokás volt, erősítve a nemzeti és vallási legitimációt.

Érdekesség: Szűz Mária alakja először III. Béla rézpénzének hátlapján tűnt fel, valamikor a 12. század utolsó harmadában. Itt Mária még a gyermek Jézus nélkül látható, jobbjában lándzsát tart, a körülötte lévő felirat, Sancta Maria egyértelműen megnevezi őt. Aztán néhány évszázad elteltével, I. Mátyás pénzein jelenik meg a Madonna ábrázolás, vélhetően Mátyás közismert Mária tisztelete miatt. Mátyás pénzein kezdetben Szűz Mária fátylas alakja volt látható, melyet felváltott a koronás alak. Közvetlen utódai alatt a Madonna ábrázolás különféle formákban jelent meg, mindig korának megfelelő művészeti stílusában.

A Madonna-ábrázolás, annyira népszerűvé vált, hogy még a Habsburgok sem mertek hozzányúlni, így az újkorban is éremképi eleme maradt az arany- és ezüstpénzeknek, kivételt ez alól csupán a tallérok jelentettek.

A Madonna-ábrázolás a 20. század derekáig, forgalmi pénzen utoljára a pengő pénzrendszer veretein látható.