A gyereknaphoz kapcsolódva a júniusi hónap tárgyaként egy kora-bronzkori csörgőt állítunk ki. A tárgy 1971-ben került elő a Szentlélek-Kőhegy nevű lelőhelyen. Itt több éven át is folytattak ásatást, ezek eredményeit Petre Roman régész, az ásatások vezetője közölte.

A csörgőről tudjuk, hogy lakóházak közelében került elő. Ez érdekességnek számít, mivel hasonló társaira szinte minden alkalommal temetkezési helyeken bukkantak. Anyagát tekintve agyagból készült, díszítetlen, és mivel nem volt különböző vizsgálatok alá vetve, így csak a hasonló leletek kutatásaira támaszkodhatunk. Eszerint a benne lévő, hangok kiadására szolgáló golyócskák lehetnek agyagból, valamilyen termésmagból, vagy kavicsrögök. A csörgő nyél része hiányos.

Általában tehát ezekre a csörgőkre temetkezési helyeken bukkannak. Így említhetők meg a Magyarországon előkerült, középső bronzkori madár alakú csörgőedények is (a bronzkorban különös figyelem és tisztelet övezte a madár, vízimadár alakját, melyre számos más madárábrázolás utal).

A csörgők használatával kapcsolatban sokféle elképzelés van, ez változik a méretük függvényében. Vannak, melyek nagyobb méretűek, így a bennük lévő golyók is lehetnek nagyobbak, tehát erősebb hangok kiadására képesek. Esetükben feltételezhető, hogy zenélő eszközök lehettek, és rituális táncokhoz használták őket.

Lehet ugyanakkor, hogy – akárcsak a mai csörgő – a babák, kisgyerekek első játéka volt, nemcsak azért, mert elaltatta őket vagy lekötötte figyelmüket, hanem azért is, mert ez volt az első kapcsolatuk a hangokkal, zenével. Ezeket sok kultúrában a gonosz szellemek kiűzőjének tekintettek.

Külön érdekessége a csörgőnek, hogy hazánkban ritka leletnek számít.

A csörgő megtekinthető a múzeum jegypénztárában keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között.